CHIRON-ÉVA Oktatási és Szolgáltató Bt.

Akkreditált intézmények, programok A felnőttképző intézményeknek lehetőségük van a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatni magukat és az általuk indított képzési programokat. Intézményakkreditáció során megvizsgálják a felnőttképző intézményben folyó képzési, irányítási, döntési folyamatokat és azok minőségét. A programakkreditáció során a képzési programot, annak megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják. A legtöbb kedvezmény igénybe vétele csak akkor lehetséges, ha akkreditált felnőttképző intézményben folyik a képzés, és sok esetben az is feltétel, hogy a program is akkreditált legyen.

Alapfokú iskolai végzettség A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - akár általános iskolában, akár gimnáziumban - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

Állam által elismert (OKJ) szakképesítés Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szintje, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szükséges iskolai végzettség stb.), a részletes követelményeket és leírást pedig az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény-rendelet tartalmazza.

OKJ-ban szereplő adatok1.) A szakképesítés azonosító száma;
2.) A szakképesítés megnevezése;
3.) Szakképesítések köre;
4.) Hozzárendelt FEOR szám;
5.) Képzés maximális időtartama

OKJ képzés ~Elágazás A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.

OKJ képzés ~ Előírt iskolai előképzettség A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.

OKJ képzés ~ Előírt szakmai előképzettségSzakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

OKJ képzés ~ Előzetes tudásszint-felmérés A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.

OKJ képzés ~ Előírt szakmai gyakorlatA szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

OKJ képzés ~ Első szakképesítésAz iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

OKJ képzés ~ Europass bizonyítvány-kiegészítőA bizonyítvány-kiegészítő (Certificate Supplement) célja, hogy - idegen nyelven - információkat adjon az elvégzett szakképzésről, az elsajátított szakmáról, s így valósítsa meg a különböző országokban szerzett szakképesítések átláthatóságát.

OKJ képzés ~ FelnőttképzésTankötelezett koron túliak részére szervezett iskolarendszeren kívüli képzés. Célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés. Jogi szabályozás szempontjából felnőttképzésnek számít a felnőttképzést segítő szolgáltatás is. A felnőttképzésben részt vevők nincsenek a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza.

OKJ képzés ~ Felnőttképzési nyilvántartás Az intézmények kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére (beleértve a belső képzést is), ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.

OKJ képzés ~ Felnőttképzési szerződés A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt kötelezően kötendő szerződése. A felnőttképzési szerződés tartalmazza a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára bocsátás feltételeit, az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a résztvevőt érintő következményeket, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, valamint mindazt, amit más kormányrendelet előír.

Felnőttképző intézmény nyilvántartási száma A felnőttképző intézmények azonosítási száma. Minden felnőttképzést végző intézménynek rendelkeznie kell nyilvántartási számmal, amit minden hirdetésén és dokumentumán köteles feltüntetni.

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere A FEOR rendszerbe foglalja a foglalkozásokat. A jelenleg érvényes FEOR 9 főcsoportot, a főcsoporton belül csoportokat, azon belül alcsoportokat tartalmaz. A rendszer alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). A foglalkozások pontosabb meghatározására hatjegyű kódokat is szoktak alkalmazni.

Gyakorlati képzés A gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza.

Intézmény akkreditációs száma A felnőttképzést folytató képző intézmények akkreditációs eljáráson való megfelelését tanúsító egyedi azonosító szám.

Intézményi azonosító Az alap- és középfokú közoktatási intézmények egyedi azonosító száma. (eredetileg: OM - azonosító)

Iskolai nappali felnőttoktatásHivatalos neve: iskolai rendszerű, nappali munkarend szerinti felnőttoktatás. Tanköteles koron túliak az iskolai rendszerű nappali képzés korhatárának eléréséig alatt részt vehetnek olyan nappali képzésben, amely bizonyos pontokon eltérhet a "rendes" nappali képzéstől.

Iskolai rendszerű felnőttoktatásAz iskolarendszer részeként lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányokat nem folytattak vagy újabb igényeikhez képest alacsonyabb fokon fejezték azt be, a közoktatásban és felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget megszerezzék. Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a nappali rendszerű oktatásnál meghatározott életkori határt betöltötte, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatók. A felnőttoktatásban részt vevők után az iskoláknak jár állami normatív támogatás (bár kevesebb, mint a nappali képzésnél), viszont az ilyen oktatáshoz a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon térítési díjat, további szakképesítéseknél tandíjat kell fizetni. A felnőttoktatásban tanulók közül csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók vehetik igénybe a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait.

Iskolai rendszerű nappali képzés Az iskolai rendszerű nappali képzésben részt vevők tanulói jogviszonyban vannak. Jár utánuk családi pótlék, az arra jogosultaknak árvaellátás. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A képzést a 23. (általános iskolában 17.életév betöltésig be kell fejezni (pontosabban lásd a Korhatár címszót). A képzés a második szakképesítés megszerzéséig ingyenes, csak az alapszolgáltatáson túli szolgáltatásokért kérhető térítési díj.

Iskolai rendszerű nappali képzés korhatára Nappali rendszerű iskolai oktatásban abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai oktatás esetén a 16. életévét). Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdheti utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. Kitolódik a korhatár akkor is, ha a szakképzési évfolyamok száma kettőnél több.

Iskolai rendszerű szakképzés A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

Iskolarendszeren kívüli képzés Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Jelentkezési határidő(k) Csak a felsőoktatásban kell komolyan venni. A középiskolák, szakképző intézmények, tanfolyam- és rendezvényszervező cégek meg szokták adni a jelentkezési határidőket, de legtöbbször - ha a létszám engedi -, a határidő lejárta után is fogadnak jelentkezőket.

KompetenciaCselekvőképes tudás; azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére.

Középiskolai végzettség Középiskolai végzettséget az szerez, aki sikeres érettségi vizsgát tett. Az 1974 és 1986 közötti időszakban a középiskola negyedik osztályának elvégzésével is középiskolai végzettséget lehetett szerezni. Ahol a szakképzés megkezdésének, munkakör betöltésének stb. feltétele nem az érettségi, csak a középiskola elvégzése, a jogszabályokban a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését (és nem középiskolai végzettséget) írnak elő.

Központi program (tanterv) Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.

Második és további szakképesítés Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg. A támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés.

Modul A moduláris képzési rendszert alkotó kisebb, összetartozó egységek, melyek egymásra épülnek.

Moduláris képzés A modul rendszerű képzés során az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre, modulokra van szétbontva, melyek egymásra épülnek. Előnye a tantárgyival szemben az, hogy megkönnyíti a szakmák közötti átjárhatóságot, valamint lehetőséget teremt a szakképzésből történő folyamatos ki- és belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben. Ez azt jelenti, hogy néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevők rész-szakképesítést is kaphatnak, visszalépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez juthatnak.

Moduláris rendszer Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

Munkaügyi Központ Az állam által, a munkanélküliség kezelésére létrehozott és fenntartott intézmények, melyek feladatkörébe tartozik többek között a az álláskeresők regisztrálása, a munkanélküli-ellátások megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása.

Pályaismeret A pályaismeret azokat az ismérveket mutatja be, amelyeket a munkát végző embernek a pályán mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie; az adott foglalkozásról alkotott reális tájékozottság.

Pályakezdő A munkanélküli-ellátások szempontjából az minősül pályakezdőnek, aki nem töltötte be 25. életévét (felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét), iskolai tanulmányait befejezte vagy megszakította, és azt követően nem tudott elhelyezkedni, regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi központ kirendeltségén és vállalta az együttműködést.

Ráépülés A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

Rész-szakképesítés Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

Szakképesítés azonosító száma Az új OKJ-ban az azonosító szám 15 számjegyből áll. Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét, a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét, a 6-7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát, a 8. az alap-szakképesítést, a 9. a rész-szakképesítést, a 10. az elágazást, a 11. a ráépülést, a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét, végül a 14-15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, elágazás és ráépülés sorszámát jelzi.

Szakképesítés szintje Az OKJ-szám 1-2. számjegye.

Szakképesítés tanulmányi területe Az OKJ-szám 3-5. számjegye. Fő csoportok: 1.) oktatás; 2.) Humán tudományok és művészetek; 3.) Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések; 4.) Matematika, számítástechnika és egyéb természettudományos képzések; 5.) Műszaki, ipari és építőipari képzések; 6.) Mezőgazdaság; 7.) Egészségügyi és szociális gondoskodás; 8.) Szolgáltatások.

Szakképesítések köre Az új OKJ-ban alap-, rész-, ráépülő szakképesítések és elágazások szerepelnek.

Szakképzésben való részvétel feltételei Az Országos Képzési Jegyzék, illetve az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a szakképzésben való részvétel iskolai végzettség, szakmai előképzettség szerinti és egyéb feltételeit.

Szakképzési évfolyam A szakképző iskolák (szakiskola, szakközépiskola) szakképzési évfolyamain az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések szakmai vizsgájára való felkészítés folyik, a szakképesítés központi programjában meghatározott feltételek szerint.

Szakmacsoport Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja:

1. Egészségügy,
2. Szociális szolgáltatások,
3. Oktatás,
4. Művészet, közművelődés, kommunikáció,
5. Gépészet,
6. Elektrotechnika- elektronika,
7. Informatika,
8. Vegyipar,
9. Építészet,
10. Könnyűipar,
11. Faipar,
12. Nyomdaipar,
13. Közlekedés,
14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás,
15. Közgazdaság,
16. Ügyvitel,
17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció,
18. Vendéglátás-idegenforgalom,
19. Egyéb szolgáltatások,
20. Mezőgazdaság,
21. Élelmiszeripar

Szakmai egészségi alkalmasság Egyes szakképesítések megszerzését, illetve a képzésben való részvételt a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály egészségi alkalmassághoz kötheti. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A közismereti (9.) évfolyamra való felvétel nem köthető egészségügyi és pályaalkalmassághoz.

Szakmai és vizsgakövetelmény A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az adott szakképesítésre való felkészítés, illetve a szakmai vizsga feltétele az SZVK rendelet megjelenése. Tartalmazza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét

Szakmai ismeretek A munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök viselkedésére, összetettebb eszköz- és forráshasználatra, számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok.

Típusai A szakmai ismeretek alkalmazási típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség stb.

„A” típus (legmagasabb) Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység.

„B” típus A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység.

„C” típus (középső) A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység.

„D” típus Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás.

„E” típus (legalacsonyabb) A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik.

Szakmai készség A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhető tevékenység tartalmát tükrözi.
Szintjei

5.szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére.

4.szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására.

3. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására.

2. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására.

1. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására.

Szakmai vizsga Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga.

Tanulmányi szabadság A munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani. Ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak.

Tanulmányi szerződés A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet munkavállalójával. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetve a képzettség megszerzése után a munkáltatóval munkaviszonyát meghatározott ideig fenntartja.

Új OKJ szerinti képzés Akkor kezdődhet, ha az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok hatályba lépnek. Az új követelmények megjelenéséig a képzés a korábban hatályos követelmények szerint folyhat (kifutó rendszerű képzés).